3.rész : " Miért nem tudsz ilyen kedves lenni , mikor a többiek itthon vannak ?

Én utána szaladtam. A szobájába futott.  
- Jung Kook! Nyisd ki és magyarázd meg nekem, miért vagy velem szemét?!
- Ha tudni akarod, akkor várj vele egy pár napot! 
- Egy hét! Nem több egy hétnél. 
- Rendben, rendben. 
Visszamentem a szobámba és felöltöztem. Egész ebédig a szobámban gubbasztottam és újra írtam a naplómat, amit még lehetett. Közben Min hazaért. 
- Gyertek ebéd! - benyit Jimin. Mi lementünk és leültünk. Jung Kook-kal ültem szemben. Min meg Manster-rel. Ebéd közben néha Manster-re nézek és azt látom, hogy Min-t nézi. Száján mosoly ül nyílván való, hogy szerelmes. De én hiába nézek rá Jung Kook-ra, ő csak a kaját nézi. Jimin viszont, van mikor a kaját, van mikor engem néz. Nagyon aranyos, mert mikor engem néz akkor mindig majzos lesz. Mindig mutogatom neki, hogy hol kell letörölnie. 
- Öm...Én végeztem. Köszönöm szépen az ebédet, Suga, nagyon finom volt. - és felmentem a szobámba. 
*Este*
Ugyan olyan volt, mint a többi este. Megfürdöttem és lefeküdtem. 
Másnap reggel arra ijedtem fel, hogy Jung Kook a bőrömet csípkodja. 
- Jung Kook! Mi a jó francot csinálsz?!
- A fiúk nincsenek itthon és azt mondták, hogy nekem kell felébreszteni téged. Sokat lesz még ilyen, mert reggelente nem lesznek itthon. Így lesz mikor én ébresztelek és lesz mikor te. Szóval ébresztő!!!- rázogatja a vállam. 
- Jung Kook, állj már le, mert megint megpofozlak!- fenyegetem. 
- Na persze! - ekkor kiszaladt. 
Én nagy mérgesen feltápászkodtam, felöltöztem és mérgesen utána mentem. Ott ült a kanapén és nézett valami könyvet. Leültem mellé és akkor láttam , hogy az a naplóm. 
- Adod ide! - majdnem sikerült kikapni a kezéből, de nem. Felállt és felnyújtotta a kezét. - Jung Kook...! Add ide...- nyafogtam , hátha beválik , de ez sem. 
- Kicsi vagy...! - csúfolt.
- Nem...vagyok...kicsi ! - szótagoltam. 
- De kicsi vagy...! 
- Hagyd már abba! - megint elesett. Én meg megint rá. - Bocsi, annyira sajnálom! Nagyon fájt? - nem akarom, hogy miattam lesérüljön. Lemásztam róla és teste mellé ültem.  
- Ugyan, semmi gond. Csak többet ne ess rám. 
- Rendben. - nevetek. - Miért nem tudsz ilyen kedves lenni, mikor a többiek itthon vannak? 
- Egy hét! Megígértem, hogy egy hét és elmondom. 
- Jól van, csak kérdeztem. 
- Gyere együnk valamit. 
Felsegítem a földről. Hirtelen meglök és én elesek. Ő meg kifut a konyhába.
- Gyere már! Jimin csinált kaját nekünk. 
- Jimin csinálta? - mosolyogva leültem és néztem a sok ételt az asztalon. 
- Ja...Úgy látszik tetszel neki. 
- Miből gondolod? 
- Kérlek....Most komolyan beszélsz? 
- Jól van, jól van, lehet, hogy igazad van. 
Ettünk aztán én felszaladtam a szobába. Gépezni kezdtem. Nyílik az ajtó. 
- Hé! 
- Mi van? 
- Mit csinálsz? Bejöhetek? 
- Blogot írok , és ha akarsz akkor felőlem. 
Bejött és lefeküdt az ágyamra. 
- De jó, hogy megágyaztam. 
- Ugye... 
Elővette a telefonját és elmolyolt vele. 
- Ennyire nem akarsz egyedül lenni? - kérdezem. 
- Most nem mindegy az neked? 
- Na jól van... 
Kis csönd után megint megszólalt. 
- Egyébként miről írsz? - áll a hátam mögé. 
- Egy lányról, aki sztár lesz egy fiú bandában. És beleszeret az egyik tagba, de a fiú csak egy fél év múlva vagy egy év múlva lesz szerelmes belé. 
- És most hol tartasz? 
- Ép a fiú most akarja megcsókolni. 
- Megcsókolni? Óh had olvassam el! - oda jött mögém. - Na nézzünk csak; "A fiú óvatosan ráhelyezi kezeit a lány arcára. Lassan közeledik hozzá és telt ajkait ráhelyezi a lány ajkaira. Gyengéd csókokat hint , ajkaira. Óvatosan falni kezdi. Kevin kezei gyengéden simogatja Stella oldalát. Kevin érzi, hogy Stella beleremeg , még is tovább csinálja." - felolvasta. - Ez nagyon jó!
- Köszönöm szépen...! 
- Te honnan tudod, hogy hogyan kell csókolózni? 
- Én? Én nem tudom. Még soha nem csókolóztam. Miért te csináltad már? 
- Nem....Még nem csókoltam meg egy lányt sem.
- Te kitől szeretnél első csókot?