Yoon Ver.
Gyengéden csókolt. Arcomat simogatta.
- Hűh...ez....ez...annyira...woow...- majdnem ott ájultam el az ajkaitól és a keze érintése miatt. Csak mosolyogva adott egy puszit a számra. Beletúrt a hajamba és megint csókolózni akart, de jöttek a többiek.
- Lám-lám...Kiket látnak szemeim csókolózni...
- Min?! Mi csak...
- Tudom, tudom... - mosolygott. A többiek is. - Jimin elmondta.
- Jimin...! - csúnyán néztem Jiminre.
- Most mi van? Nem csináltam semmi rosszat! Inkább te!
- Én?- kérdeztem vissza. - Én mi rosszat tettem?
Ekkor Jung Kook megszólal.
- Te vagy maga az ördög...! - mosolyogva fordítja maga felé fejemet és megcsókol. Mélyen nyomja ajkait az enyémhez. Lassan elváltak ajkaink.
- Ha befejeztétek a nyalakodást, elkezdhetjük a gyakorlást?
- Persze.- nyomott nekem egy utolsó puszit.
Elkezdtük gyakorolni a No More Dreamot, én sokszor elestem a saját lábamba, de Jungkook mindig felsegített. Ahogy hozzám értek a kezei mindig kirázott a hideg.
- Na Minka meg próbáld egyedül?- kérdezi Suga
- Persze.-No More Dream Minka.
- Na jó voltam?- ül mellém.
- Nem voltál jó...
- Mi?!
- Várjál még nem fejezetembe! Nem voltál jó hanem tökéletes voltál.
- Ohh~ köszi húgi.- át ölelt.
- Szóra sem érdemes.
- UNATKOZÓK!- úgy meg ijedtem, amikor Suga elkezdted üvölteni.
- Nyugodj már le meg ijeszted a csajomat.- vállba ütötte.
- Mi az, hogy én a csajod vagyok?
- Mért nem vagy az?
- Nem!- vágok komoly arcot.
- Szóval így állunk?- egyre jobban közeledett hozzám, én lassan felálltam és elkezdtem futni. Kergettetni kezdett míg el nem kap. Elkapott és felemelt, mint egy zsák krumplit.
- Tegyél le!- nevetek hangsósan.
- Nem teszlek, míg nem mondod ki, hogy én a pasid vagyok.
- Yoon ne ad fel!- biztat Jin.
Elkezdtem csiklandozni az oldalát. Elengedett, de így sem sikerült elmenekülnöm. Megfogta a karomat, vissza húzott és újból csókolóztunk.
- Fúj~ Menjetek szobába!- mondja J-hope
- Jó mindjárt megyünk.
- Mi?
- Csak viccelődök.- súgja a fülembe és ad egy puszit. Meglátom Mint és úgy láttam, hogy ideges volt.
- Min hova mész?
- Haza!- elégé idegesen mondta.
- Szerintem mi is menjünk.- mondta V.
Mindenki felkapta a cuccát és indultunk haza. Ahogy haza értünk, bementem a szobámba, de ott sem találtam. Kerestem mindenhol, de nem találtam sehol. Futottam le lépcsőn nagy aggódólommal.
- Mi baj?- kérdezi Jimin.
- Eltűnt Min.- tele idegességgel.
- Mi?!- Suga és Rap egyszerre mondták, de többiek pedig csak figyeltek. Jin elégé furán viselkedett. Nagyon féltem ezt a lányt. Mindenki felállt és keresni kezdte Minkát. Kb. félórája keressük, de nem találtuk meg. Kimegyek a teraszhoz. Ott leültem, tépni kezdtem a hajamat. Kicsikét később meghalok egy szipogást. Felnézek a tetőre és ott látom sírni Mint.
- Meg van fiúk!- üvöltök le.
- Min-Jee! Neked elmentek otthonról!?- mászok fel a tetőre. És csak azt látom, hogy csak sír.- Mi történt Min...?
- Semmi.- szipog tovább
- Akkor mért sírsz és mért tűnsz el?
- Nektek nem tök mindegy, hogy én mikor sírok! És egybe nincs közötök, hogy én hova tűnök el! Inkább menj vissza a pasidhoz.
- Szóval ez a baj. Előbb lett nekem, mint neked.
- Egybe ez is, meg más is.
- Na mi az? Tudod nekem mindent elehet mondani.- inkább a lábai közé fonódott.
- Yoon hol vagytok?- kérdezi Suga.
- Itt vagyunk fent.- mondja Min.
- Bezzeg neki válaszolsz!
- Na mi baja?
- Nem mond nekem semmit.
- Majd én beszélek vele.
- Jó.
Vissza mentem Jungkook-hoz.
- Ne aggódj. Majd jóban lesz.
- Ha te mondod.
Min Ver.
Amikor elment Yoon Suga azonnal elkezdte a kis mondókáját.
- Mért tűntél el?
- Nincs közötök hozzá!- már üvöltök vele.
- Min nézz rám. Hát te szerelmes vagy!- ezt hangosan kijelentette.- Na ki a szerencsés?- kicsit viccelődik.
- Senki!- bújok lábaimhoz és sírok tovább.
- Na ne sírj, inkább gyere le és buliz velünk.
- És minek?
- Hogy Yoon és Jungkook együtt vannak.
- Akkor menjetek én itt maradok.
- Ha te nem mész akkor én sem.
- Te menj nem.
- Komolyan át gondoltad?
- Igen.
Leszállt a tetőről. Én ott maradtam egyedül. Halottam lent, hogy buliznak. Kezdett este lenni , én néztem a csillagokat. Később leszálltam a tetőről és befeküdtem az ágyamba. Össze vissza forgolódok.
-Áijh....- morgolódok magamban.
- Mi baj?
- Nem tudok aludni. De hol van Yoon?
- Most Jungkook-kal alszik.- mondja Jimin.
- Neked mi bajod?
- Csak szomorú vagyok, hogy nem engem választott Yoon.
- Ne aggódj. Tele vagyok ilyen lányokkal, majd összehozlak valamelyikkel.- kuncogott egyet.
- De neked mi bajod volt?
- Szerintem nem nagyon érdekel neked....
- Na mondjad.
- Hát az van , hogy Jin oda jött hozzám és azt mondta nekem, hogy tetszem Rapnek és Sugának. És én erre kiakadtam.
- Mért akadtál ki ?
- Mert a szerződésünkben az van, hogy nem jöhetünk össze banda tagokkal.
- De tetszik vala melyikük?
- Hát nem nagyon.
- Csukd be a szemedet.
- Minek?
- Csak csukd be.
- Jó.
- Na figyelj mondok jó dolgokat és éppen akire gondolsz akkor neked ő tetszik.
- Oké.
- Szép a mosolya. Jó vele lenni. Amikor vele vagy egyre gyorsabban ver a szíved. Na kire gondoltál?
- Nem merem meg mondani.
- Na?
- Sugára.
- Akkor neked ő tetszik.
- De nem akarom elmondani neki.
- Akkor nem mondod meg.
- Sziasztok srácok!- jön be Suga.
- Mit keresel itt?
- Csak azt akarom kérdezni itt aludhatok ma este.
- Persze.- nézzek rá szúrós szemekkel . Mutatom neki, hogy én nem akarom.
- De mért akarsz itt aludni?
- Az van, hogy Yoon náluk alszik és össze húzzák az ágyakat.
- Aha.
Lefeküdtem és a fal felé fordultam. Lassan elaludtam.
*reggel*
Arra ébredek, hogy Suga simogatja az arcomat.
- Te mi a fenét csinálsz?
- Őőő...Semmit.
- Többiek?
- Elment vásárolni Yoon, Kook, V és J-Hope.
- Aha, de most kimennél.
- Persze.
Gyorsan rendbe szedtem magam és lementem.
- Jó reggelt fiúk.
- Jó reggelt neked is.
Rá néztem Rapre és olyan aranyosan ült a kanapén. " Min miről beszélsz! Te nem lehetsz szerelmes!"
Hazamentem és ki várt otthon? Na ki?
- Szia Yoon! Jól vagy? Már aggódtam miattad.
- Szia Jimin! Igen jól vagyok...És nem kell aggódnod miattam...!
- De igen...- közelebb jött és kezeit derekamra rakta. - Hisz a barátnőm vagy...- és meg akart csókolni.
- Jimin...Ne szomorodj el, de én nem mondtam rá az áldásom, hogy szeretlek.
- Nem gond...Fogod te még mondani. - és megint meg akart csókolni, de én megint nem engedtem.- Hát jó...- mosolyogva elengedett és kiment.
*Péntek délután este felé*
Jung Kook-kal mostanában nem beszéltem. Reggelinél, ebédnél és vacsinál csak az ételt nézte. Kavargatta, lökdöste. Nem is evett semmit.
Ma van a tűzijáték, Jiminnel. Nem sokára indulunk. A szobámban készülődök. Ép egy pici sminket raktam arcomra, mikor Jimin benyit az ajtón.
- Yoon...! Indulhatunk? - kérdi. Ekkor elpakolom a sminket és felállok.
- Igen...Indulhatunk.
- De csinos vagy!
- Köszönöm szépen, Jimin...!
Kimentünk a szobánk ajtaján és lementünk.
- Nahát...! De szép vagy Yoon. És, de aranyosak vagytok együtt. - mondja Suga.
- Köszönöm, Suga. - oda mentem hozzá és megöleltem.
Elindultunk a parkba, ahol tökéletesen lehetett látni. Jimin hirtelen megszólal.
- Még mindig szereted? - kérdi. Én csak sóhajtok egyet és azt mondom:
- Igen...Nem tudom mi vonz benne annyira, de...de mikor látom őt...
- Értem, értem...Figyelj, ha tényleg nagyon szereted, akkor siess...
- Mi?
- Hátha még mindig ott van a táncteremben.
- De, de én nem akarlak itt hagyni.
- Én is megyek. Elkísérlek a teremig. De onnantól csak rajtad áll.
- Rendben. Köszönöm Jimin. - megölelem.
Odáig szaladtunk. Lassan benyitok.
- Yoon?! Menny innen! Nem akarlak látni!- ordítozik.
- Jung Kook , kérlek ne kiabálj...!
- Mert?! Mi lesz ha kiabálok?!- egyre feljebb emelte a hangját.
- Kérlek...- már sírva fakadtam. Megütötte az arcom. Elestem. Gyorsan összehúztam a lábam és közé szorítottam a fejem.
- Miért nem tudsz szeretni engem?! Jimin talán többet tudna adni?! - meg sem szólaltam. - Mi?! - még mindig kiabál.
- Én Jimint sem szeretem úgy! Én téged szeretlek, de nem szabadna. Inkább hagyjuk.
- Mi? Mi az , hogy nem szabadna? - letérdel hozzám.
- Hát a szerződés. Az áll benne, hogy nem szabad járnom egyik taggal sem. - még mindig sírok.
- És mi lenne ha...
- Ha?
- Ha úgy járnánk, hogy senki sem tudja.
- Még a fiúk sem?
- Hát...nekik el lehet mondani, mert bennük megbízom.
- Tehát akkor még mindig szeretsz?
- Igen...Még mindig szeretlek ! - óvatosan hajol felém és homlokát ráhelyezi az enyémre. - Ugye most megengeded, hogy megcsókoljalak...? - mosolyogva simogatja könnytől csillogó arcomat. Én csak bólintok egy aprót. Óvatosan hozzányomja ajkait az enyémhez. Először nem mertem visszacsókolni, mert ez az első csókom, de utána visszacsókoltam. Nem tudtam elhinni, hogy Jung Kook-tól kapom az első csókom.
- Te kitől szeretnél első csókot? - kérdem.
- Öm...Én hát...- nem tudott megszólalni.
- Megjöttünk!
- Hála az istennek! - mondta Jung Kook. Én csak megforgattam a szemem és tovább írtam a blogom.
- Yoon! Nézd ezt neked vettem. - jön oda Jimin.
- Óh...De aranyos vagy! - szagolgattam a virágot, amit hozott nekem. - Nagyon aranyos vagy, köszönöm szépen! - megölelem. Ő is visszaölel.
- Ha már itt tartunk, akkor eljönnél velem pénteken megnézni az esti tűzijátékot?
- Hát...nem is tudom...
- Na...ugyan már! Gyere! Mint haver a haverral.
- Hm...Jól van.
- Köszi, köszi, köszi...!! - megint megölelt aztán kiszaladt.
- Úúúúh...valaki szerelmes a kis csajba...!
- Suga! Hagyjad már...! - mondja Min.
*Este felé*
A táncteremben voltam gyakoroltam.
- A fenébe! - elestem. - Nem igaz... Még ezt sem tudom megcsinálni?! Ajh de idegesítő!
- Hihi...Nem úgy kell...- lép be Jimin. - Gyere, segítek.- felállít.- Megmutatom, hogy kell. Csak csináld úgy, ahogy mutatom.
- Jó...
Utánozni kezdtem, de megint csak a fenekemre estem.
- Jaj...- megint felállít. Mögém áll, megfogja alkarom és irányítani kezdi. - Nézd csak, így kell.
- Hé! Gyerekek, nem itt kell romantikázni!
- Jung Kook kussolj már!! - leordítom.
- Hm, nem mondtam semmit. - teszi fel kezeit, mintha le akarnám lőni.
- Hát, ez a gyerek!
- Idegesítő, mi? - erre csak bólogatok.
- Öm... akkor én megyek lefeküdni. Jó éjt Jimin...!
- Neked is...! Álmodj szépeket...!
Fürödtem és elmentem aludni.
*Másnap reggel*
Felébredtem. Felgumiztam hajamat, hogy ne lógjon bele a szemembe, és felöltöztem. Jung Kook még mindig aludt vagy nem akart felébresztet. De mikor bementem a szobájába , azt láttam , hogy még mindig alszik. Hátán fekve , hasán a keze és majd legurul a feje. Odamentem hozzá és a helyett , hogy beleordítottam volna a fülébe, beleharaptam a vállába. De úgy láttam nem igazán használt. Derekára ültem és , beleharaptam a nyakába. Nem vált be, így füléhez hajoltam és beleordítottam.
- Ébredj te szarházi!!
- Ha...? Mi, hol, merre... Yoon! Mi a francot csinálsz te itt?!
- Na végre! Nem győztem mit kitalálni.
- Akkor miért nem hagytál?
- Mert nem akartam...
- Ó tényleg? - kikapta a hajgumimat és felpattant.
- Na...azt add vissza!
- Miért?
- Mert!
- Akkor gyere és vedd el! - elszaladt.
- Jung Kook!! - utána mentem.
- Gyere és vedd el!
Én utána szaladtam. Hiába...Megint ráestem. Mi a francért nem néz a lába elé. Bajban voltam és kicsit meg is remegtem, mert ajkai széle össze ért az enyémmel. Lehunyta a szemét. Én elhúzódtam. Összepirulva kaptam az érintett területre, ahol összeértek ajkaink.
- Gyerekek! Megjöttünk! - bejöttek a konyhába is, hol én Jung Kook derekán ültem. - Mi a jó fene folyik itt? - mosolyognak a fiúk. Jimin arca teljesen ijesztő volt.
- Am...Én csak...- nem találtam szavakat. - Elvette a hajgumimat.
- Igen, igen, persze, persze....
- Suga! - rászólt Jung Kook. - Maradj már !! Yoon-nak csak elvetem a hajgumiját. Álljál már le! - nahát nem gondoltam volna.
Én óvatosan lecsúsztam és felszaladtam a szobámba. Min utánam jött.
- Mi a jó szent szar volt ez?! - kiakadt.
- Én...én nem csináltam semmit...! Elvette a hajgumimat!
- Aham, persze, persze...
- Yoon! Jól vagy? Nem bántott? Nem sérültél meg? - jön be Jimin. Arcán rémület ült.
- Nem, nem, Jimin. Jól vagyok...
- Hála az égnek...!
- Na jó... Én most akkor kimegyek. De Yoon! Még nem végeztünk. - és kimegy Min.
- Öm...Yoon ! Valamit szeretnék neked elmondani...! Nagyon fontos.
- Öm...Mondjad.
- Én...Ah...nem tudom, hogy elmondani neked.
- De mit?
- Én...Én...Téged sze....- ekkor benyit Jung Kook. Ilyen gyorsan felöltözött? Ajh...Ez jár a fejemben?!
- Jung Kook! Te mit keresel itt?
- Most ne kérdezősködj! Csak gyere velem! - megfogta a csuklómat és elkezd maga után húzni.
- Yoon! Én Szeretlek!! - utánam üvölt Jimin.
Jung Kook kirángat a közeli parkba.
- Yoon! Mostanában, ha rád nézek, akkor... akkor...
- Akkor? Akkor, mi?
- Yoon! Én Szeretlek!!
- Mi?! Te belém szerettél?!- kiakadtam.
- Igen...! - megfogja a kezem. Mélyen a szemembe néz, azokkal a barna szemeivel. Próbálok ellenállni.
- Jung Kook...Ez nekem...
- Maradj...- és közeledik hozzám. Már majdnem megcsókol, mikor eltolom magamtól.
- Jung Kook...! Ez nekem nem fog menni.- és hazamentem. Nem volt szívem ott hagyni, de muszáj volt.
Én utána szaladtam. A szobájába futott.
- Jung Kook! Nyisd ki és magyarázd meg nekem, miért vagy velem szemét?!
- Ha tudni akarod, akkor várj vele egy pár napot!
- Egy hét! Nem több egy hétnél.
- Rendben, rendben.
Visszamentem a szobámba és felöltöztem. Egész ebédig a szobámban gubbasztottam és újra írtam a naplómat, amit még lehetett. Közben Min hazaért.
- Gyertek ebéd! - benyit Jimin. Mi lementünk és leültünk. Jung Kook-kal ültem szemben. Min meg Manster-rel. Ebéd közben néha Manster-re nézek és azt látom, hogy Min-t nézi. Száján mosoly ül nyílván való, hogy szerelmes. De én hiába nézek rá Jung Kook-ra, ő csak a kaját nézi. Jimin viszont, van mikor a kaját, van mikor engem néz. Nagyon aranyos, mert mikor engem néz akkor mindig majzos lesz. Mindig mutogatom neki, hogy hol kell letörölnie.
- Öm...Én végeztem. Köszönöm szépen az ebédet, Suga, nagyon finom volt. - és felmentem a szobámba.
*Este*
Ugyan olyan volt, mint a többi este. Megfürdöttem és lefeküdtem.
Másnap reggel arra ijedtem fel, hogy Jung Kook a bőrömet csípkodja.
- Jung Kook! Mi a jó francot csinálsz?!
- A fiúk nincsenek itthon és azt mondták, hogy nekem kell felébreszteni téged. Sokat lesz még ilyen, mert reggelente nem lesznek itthon. Így lesz mikor én ébresztelek és lesz mikor te. Szóval ébresztő!!!- rázogatja a vállam.
- Jung Kook, állj már le, mert megint megpofozlak!- fenyegetem.
- Na persze! - ekkor kiszaladt.
Én nagy mérgesen feltápászkodtam, felöltöztem és mérgesen utána mentem. Ott ült a kanapén és nézett valami könyvet. Leültem mellé és akkor láttam , hogy az a naplóm.
- Adod ide! - majdnem sikerült kikapni a kezéből, de nem. Felállt és felnyújtotta a kezét. - Jung Kook...! Add ide...- nyafogtam , hátha beválik , de ez sem.
- Kicsi vagy...! - csúfolt.
- Nem...vagyok...kicsi ! - szótagoltam.
- De kicsi vagy...!
- Hagyd már abba! - megint elesett. Én meg megint rá. - Bocsi, annyira sajnálom! Nagyon fájt? - nem akarom, hogy miattam lesérüljön. Lemásztam róla és teste mellé ültem.
- Ugyan, semmi gond. Csak többet ne ess rám.
- Rendben. - nevetek. - Miért nem tudsz ilyen kedves lenni, mikor a többiek itthon vannak?
- Egy hét! Megígértem, hogy egy hét és elmondom.
- Jól van, csak kérdeztem.
- Gyere együnk valamit.
Felsegítem a földről. Hirtelen meglök és én elesek. Ő meg kifut a konyhába.
- Gyere már! Jimin csinált kaját nekünk.
- Jimin csinálta? - mosolyogva leültem és néztem a sok ételt az asztalon.
- Ja...Úgy látszik tetszel neki.
- Miből gondolod?
- Kérlek....Most komolyan beszélsz?
- Jól van, jól van, lehet, hogy igazad van.
Ettünk aztán én felszaladtam a szobába. Gépezni kezdtem. Nyílik az ajtó.
- Hé!
- Mi van?
- Mit csinálsz? Bejöhetek?
- Blogot írok , és ha akarsz akkor felőlem.
Bejött és lefeküdt az ágyamra.
- De jó, hogy megágyaztam.
- Ugye...
Elővette a telefonját és elmolyolt vele.
- Ennyire nem akarsz egyedül lenni? - kérdezem.
- Most nem mindegy az neked?
- Na jól van...
Kis csönd után megint megszólalt.
- Egyébként miről írsz? - áll a hátam mögé.
- Egy lányról, aki sztár lesz egy fiú bandában. És beleszeret az egyik tagba, de a fiú csak egy fél év múlva vagy egy év múlva lesz szerelmes belé.
- És most hol tartasz?
- Ép a fiú most akarja megcsókolni.
- Megcsókolni? Óh had olvassam el! - oda jött mögém. - Na nézzünk csak; "A fiú óvatosan ráhelyezi kezeit a lány arcára. Lassan közeledik hozzá és telt ajkait ráhelyezi a lány ajkaira. Gyengéd csókokat hint , ajkaira. Óvatosan falni kezdi. Kevin kezei gyengéden simogatja Stella oldalát. Kevin érzi, hogy Stella beleremeg , még is tovább csinálja." - felolvasta. - Ez nagyon jó!
- Köszönöm szépen...!
- Te honnan tudod, hogy hogyan kell csókolózni?
- Én? Én nem tudom. Még soha nem csókolóztam. Miért te csináltad már?
- Nem....Még nem csókoltam meg egy lányt sem.
- Te kitől szeretnél első csókot?
- Jól van már! - én is leordítom.
- Velem ne ordibálj kislány! Idősebb vagyok nálad!
- Ige ... egy évvel...!
- Na gyerekek, gyerekek! Álljatok le és nézzük szépen csöndbe a tv-t!
- Én nézném, ha ez nem dumálna mindig !
- Ez?! - kiakadtam, most már teljesen. - Na Jung Kook! Én kedvesebbnek hittelek, de ...
- De?!
- De most már látom, hogy egy mocsok kis dög vagy! És én még egy ilyenbe voltam szerelmes! - beszaladtam sírva a szobámba.
- Na szép! Nem veszed észre, hogy Yoon egy törékeny lány?! Idióta! Menny fel és kérj tőle bocsánatot!
Ennyit hallottam csak. Kis idő múlva benyit valaki. Imádkoztam azért , hogy Jimin legyen, de úgy látszik nem vált be.
- Hé...! Öm...bocs...
- Nem kell a bocsánat kérésed!
- Hát én megpróbáltam. - mondja a folyosóra. Aztán meghallottam, hogy az Jimin.
- Nem érdekel! Addig fogod azt mondani, hogy " bocsánat " neki, míg meg nem bocsát! Te meg ne sírj... nyugodj meg, vegyél mély levegőt és tedd azt amit a szíved sugal.
- Ezt meg honnan a fenéből szedted? - kérdi Jung Kook.
- Túl sokat nézi a tv-t! - erre mind a ketten nevetni kezdtünk.
- Na végre nevettek! És együtt! Ennek csak örülök! - mondja Jimin. - És most Yoon, mit súg a szíved ? - erre csak gonoszan nézek Jung Kook-ra. Felpattantam az ágyról és Jung Kook-hoz mentem. Egy kézlendítés és a kezem az arcán találta magát. Pofon vágtam.
- Úh... Ez a pofon olyan jól esett... - mosolyogtam gonoszan Jung Kook-ra.
- Pofon vágtál?! Na most kapsz! - elkezdi dörzsölni a hajam.
- Állj már le! Hagyj békén! Azért nem vagyunk olyan jóban, te hülye!
- Hülye?! - most ő vágott pofon. Elestem.
- Jung Kook! - hazajöttek a többiek és leordították mind.
- Ne! Hagyjátok! Majd én! - felálltam , és nekifutottam. Ő hátra esett én pedig rá estem. Kezeim a mellkhasán voltak. Ajkaink közel voltak egymáshoz.
- Őh... öm.... - lemásztam róla. - Bocsi...
- Mh ... Nem kell a bocsánat kérésed!
- Jól van már ! Akkor én is megbocsátok neked , de akkor te is!
- Na, így már mindjárt jobb! Akkor megbocsátok! - kezet fogtunk.
- De, ami az előbb történt azt nem említjük soha többé, rendben?!
- Rendben! Akkor ugyan olyan lesz, mint eddig. Te mérges leszel rám, engem pedig hidegen hagy. Egyébként miért vagy mérges rám? - ekkor kirohant.
- Mh... Furcsa ...
Délután Jiminnel beszélgettünk a szobában.
- Tudod mi zavar...? - ekkor tapint a lényegre Jimin.
- Na mi?
- Azt, hogy azt mondtad Jung Kook-nak, hogy "Én egy ilyenbe szerettem bele". - macskakörmözött. - Az mi volt?
- Áh... Ő ... Semmi! Az csak a drámai hatás, miatt mondtam. - nevettem szégyenlősen.
- Na... Persze, persze.
- Na jó! Kicsit belezúgtam, de nem akarom, hogy tudja, okés!
- Oké-oké. Nem tudja meg tőlem, de neked kell elmondanod neki. Rajtam kívül tudja még valaki?
- Csak Min. És én mondjam meg neki? Nem tudom, hogyan mondjam el. Még soha nem voltam szerelmes.
- Nem?
- A-A!
- Akkor azt sem tudod, hogy hogyan mond el neki?
- Azt hiszem ezt már tisztáztuk.
- Jól van már! Akkor vagy egy levél vagy csókold meg.
- Csók? - csak bólogat. - Öm...van egy kis gond! Én még nem csókolóztam. Kicsit cikis, de nem tudom, hogyan kell.
- Megmutassam? - kezeit ráhelyezi vállaimra, hátra dőlt és óvatosan közeledik.
- Ne...! Kérlek...! Akkor inkább maradjunk a levélnél. - eltolom magamtól.
- Ahogy akarod.
*Este*
Nekiültem megírni a szerelmes levelet Jung Kook-nak.
Beleraktam egy borítékba és elindultam Jung Kook szobája felé. Lassan benyitok. Jung Kook ép a délutáni szunyát nyomja. Telefonjára raktam a gondosan becsomagolt levelet. Leraktam és kimentem. Már csak a csodát vártam , hogy elolvassa.
*Másnap reggel*
Mikor felébredtem hangos nevetésre lettem figyelmes. Mikor kimentem a szobából és lenéztem a lépcsőn, azt vettem észre, hogy Jung Kook és a többiek nevetnek egy darab papíron. Kicsit hunyorogtam és láttam, hogy az az én papírom, amit Jung Kook-nak írtam.
- Oda nézzetek, ott van! - mutat rám Suga. Felszaladtak hozzám. De én gyorsabb voltam és befutottam a szobába. Bebújtam a takaró alá és sírni kezdtem. Bejöttek. - Kis szerelmes!
- Olvasd fel még egyszer! - mondta Rap Mon.
- Jól van, jól van... - mondja Suga. - Öhöm... Kedves Jung Kook!
Tudod mikor tegnap rád estem, úgy éreztem, hogy a szívem egyre hevesebben ver. Gyönyörű szemed van. Barna és csillog. És szeretném , ha lenne köztünk valami.
És csak tovább nevettek.
- Gyere, gyere...gyere velünk! - Jimin megfogta a kezem és felhúz. Jin és J-Hope is jöttek. - Jól vagy?
- Nem! - és csak tovább sírtam.
- Ugyan már...Semmi gond abban ha valaki szerelmes. És ha jól hallottam, akkor az első szerelem. - bökdös.
- Igen...- szipogok.
- Na gyere...Felöltözünk és elmegyünk mi négyen egy kis lógós napra.
Mikor kimentünk azt láttam, hogy Jung Kook szét tép egy levelet a szemem láttára. Gondoltam, hogy a szerelmes levelet.
Befutottam a szobába és felöltöztem. Mikor készen voltam, lassan kinyitottam az ajtót és lementem. Jimin, Jin és J-Hope lent vártak.
- Na? Indulhatunk? - kérdi Jimin. Bólintok.
- Hova mentek? Nem kéne Jung Kook-ot is vinni a randira? - röhög Suga.
- Kussolj Suga! Nem veszed észre, hogy szegény lánynak összetört a szíve?!
- Ne Jin...! Hagyd...Inkább menjünk...! - belekaroltam a fiúkba és elmentünk. Fagyiztunk, nevettünk beszélgettünk, én nagyon jól éreztem magam. El is felejtettem Jung Kook-ot. Hazamentünk.
Felmentünk Jiminnel a szobánkba. Min nem volt otthon. Bezzeg ilyenkor kell engem cserben hagynia.
- Mi a jó isten történt itt? Bomba robbant?
A szekrényem feldúrva. A fehérneműim a földön hevertek szana-szét. Elkezdem összepakolni a fehérneműimet, mikor látom , hogy a naplóm az ágy alatt szét tépve.
- A naplóm! Ne...! - odaszaladtam és előhúztam az ágy alól. Cipőkopogást hallottam meg magam mögött.
- Yoon! Én nem szeretném, ha köztünk lenne valami. - teszi Jung Kook a kezét a vállamra.
- Hát legyen...! Első szerelmem voltál, de, de elegem van...
Mindenki bejött.
- Így van! Jimin, Jin és J-Hope legalább kedvesebbek velem. Nem úgy mint egyesek. És ez rátok is vonatkozik! Rap Mon , Suga , V és...és Jung Kook...Miért vagy ilyen velem? - ekkor megint csak kiszaladt. Nem értem miért ilyen. Hiába próbálkozok én vele kedves lenni...
Barátnőmmel el sem tudtuk hinni , hogy végre bekerültünk egy , ilyen bandába. De egy kicsit féltünk , mert fiú banda.
Mikor odaértünk a fiúk kis szobájába , ahol zenéket írnak, bekopogtunk.
- Gyere! - én lassan benyitok és ott látok mindenkit. - Oh... Ti kik vagytok?
- Mi vagyunk az új tagok. - mondja Min.
- Ja tényleg... Akkor örülök, hogy itt vagytok! Gyertek, üljetek le. - behívtak. Mi leültünk egymás mellé Min-nel. Egy pár percig a fiúk csak bámultak minket.
- És? Most mit csináltok? - megtöröm a kínos csendet.
- Zenét írunk. - mondja Suga.- Érdekel? - csak bólogattunk. - Okés! Akkor srácok.
R.M elindította a zenét.
- I ' m a born singer ... - kezdi Jung Kook.
- Woow...! Ez nagyon jó! - tapsoltunk.
- Ennyire tetszik? - kérdi Jimin mosolyogva. Mi csak bólogattunk.
- Egyébként hány évesek vagytok? - néz ránk Jimin.
- Én 16, Min 20.
- Hű... és ilyen jó barátok vagytok?
- Igen.
Abban a pillanatban benyit a menedzser.
- Már itt is vagytok? Látom összeismerkedtetek már. Jól van... fiúk akkor csak egy pár percre rabolnám el a lányokat, hogy aláírjanak pár papírt. - felálltunk és kimentünk.
Mire visszaértünk a fiúk szőrén - szálán eltöntek.
- Biztosan a táncteremben vannak. - mondja a menedzser.
Elmentünk a teremhet , és tényleg ott voltak.
Nem csak táncoltak, hanem a szöveget is mondták. Így még nem láttam őket. Végeztek. Mindenki a törölközőéért nyúlt.
- Óh... Sziasztok csajok! - köszön oda nekünk Jimin.
- Sziasztok... - köszöntünk, kissé félénken.
- Gyertek, nézzétek meg, így közelebbről is a táncunkat. - Min-nel leültünk oda eléjük a falhoz a földre.
Elkezdték a No More Dream című zenéjükre táncolni.
Mi figyelmesen néztük a lépéseiket, mert, majd nekünk is meg kell tanulni.
Ahogy elnézem Jung Kook elég szúrós szemeket mereszt rám. Még akkor is mikor a kis szobában voltunk.
Végeztek és ugyan, úgy a törölközőért nyúltak. Jiminé mellettem volt. Odasétált mellém és ahogy lehajolt , hogy felvegye a törülközőt, engem nézett. Sexy- s mosolya csak engem figyelt. Közben a lógós felsője alá beláttam. Nem akartam hinni a szememnek, ezért gyorsan elvettem Jimin-ről a tekintetem. Ő, csak kuncogott.
- Jimin! Hagyd már békén, azt a szegény lányt! Nézd meg, hogy bepirosodott! - leszídta Suga. Összeszégyeltem magam és a tenyerembe szorítottam arcom. Hallottam, hogy mindenki kuncogott. Egy valaki hangját nem hallottam, Jung Kook. Mikor felnéztem rá, ugyan úgy morcos tekintettel nézett rám. Kiszaladtam. Be egyenesen a kis szobába. Leültem és hülyén néztem magam elé. Az utolsó, amin gondolkodtam az Jimin mosolya és Jung Kook barna szemei. Amik gyönyörűen csillognak.
- Nem! Miket képzelek én itt?! - pofon vágtam saját magam. Közben bejöttek a többiek. Ahogy a teremben, úgy csináltam; arcom a tenyerembe helyeztem.
- Ugyan már...! Csak nevettünk egy kicsit...- leül mellém Jimin és a hátam kezdi el simogatni. - Megbocsátasz? Ne kezdjünk, így egy kapcsolatot.
- Kapcsolatot? - nézek rá hülyén.
- Őh...Úgy értem, hogy egy baráti kapcsolatot. - szégyenlős nevetésbe kezd. - Na? Megbocsátasz? - erre csak bólintottam és megöleltem. Mint barát a barátot. Végül mindenki odajött és, így ebből csoportos ölelés lett. Szét néztem, hogy mindenki odajött-e, és azt láttam, hogy nem. Egy valaki hiányzott, Jung Kook. Nem értem. Szerintem nem nagyon bír engem. Minnel könnyen szóba ered, de velem...nem igazán akar beszélni.
- Nos, akkor menjünk haza. Mára már végeztünk. - mondja Jin.
Így is lett. Kocsiba szálltunk és elindultunk, a most már mi házunk hoz is.
- Hát, így néz ki belülről! - nyitja ki az ajtót Rap Mon. Nem csak kívülről, de belülről is gyönyörű. Fiú létükre egész szép és rendezett házuk van.
* Este *
Jiminnel és Minnel kerültem egy szobába. Most épen fürdeni indulok ki.
Az ajtó mellett álltam és vártam, hogy Min visszajöjjön. Amíg én az ajtót néztem és vártam, Jimin olykor - olykor leveszi telefonjáról a tekintetét és rám szegezi. Kicsit megijesztenek azok a barna szemek. Jimin kedvesen néz rám és én még is megijedek, de Jung Kook barna szemeitől, ( amik persze úgy néznek rám , mint ha meg akarna ölni ) még sem ijedek meg. Nem tudom miért, de így van.
* Másnap reggel *
Én még nagyban aludtam mikor, arra ébredek, hogy valaki simogatja az arcom. Felijedek.
- Jimin?!- továbbra is csak ijedten néztem ébresztőmre.
- Jó reggelt álomszuszék! - mosolygott rám. Én körbenézek a szobában.
- Min hol van?
- Elment a többiekkel a boltba. Csak én, te és Jung Kook maradtunk itthon. Na gyere.- kihúz az ágyból. Lementünk. Jimin leültetett középre.
- Miért nekem kell közöttetek ülni?
- Mert csak! És maradj kuss-ban, mert nem hallom tőled a tv-t! - leordít Jung Kook.
Ri Yoon Sun ! Lány főszereplő. Barátságok lány , aki imádja a táncot és szeret énekelni. Beválasztották barátnőjével a híres Bangtan Boys fiú bandába. Takarni nem kell , azt , hogy lány , de tartania kell magát , ahoz , hogy ne kezdjen ki a fiúkkal. Yoon 16 éves.
Kim Min Jee ! Yoon legjobb barátnője. Imád táncolni és énekelni. 20 éves. Yoon - nal már nagyon régóta vártak arra , hogy bejussanak egy bandába. Mikor megtudták , hogy egy fiúbandába jutottak be , nagyot néztek és egy pár pillanatra lefagytak. De most már belenyugodtak.
A Bangtan Boys ! Híres fiú banda Koreában , akik két új lányt kapnak a bandába. Így már nem lesz fiúbanda ( hehehe ... ).
Jin : 22 éves
Suga : 21 éves
Rap Manster : 21 éves
J-Hope : 19 éves
Jimin : 19 éves
V : 18 éves
Jung Kook : 17 éves
