Én utána szaladtam. A szobájába futott.
- Jung Kook! Nyisd ki és magyarázd meg nekem, miért vagy velem szemét?!
- Ha tudni akarod, akkor várj vele egy pár napot!
- Egy hét! Nem több egy hétnél.
- Rendben, rendben.
Visszamentem a szobámba és felöltöztem. Egész ebédig a szobámban gubbasztottam és újra írtam a naplómat, amit még lehetett. Közben Min hazaért.
- Gyertek ebéd! - benyit Jimin. Mi lementünk és leültünk. Jung Kook-kal ültem szemben. Min meg Manster-rel. Ebéd közben néha Manster-re nézek és azt látom, hogy Min-t nézi. Száján mosoly ül nyílván való, hogy szerelmes. De én hiába nézek rá Jung Kook-ra, ő csak a kaját nézi. Jimin viszont, van mikor a kaját, van mikor engem néz. Nagyon aranyos, mert mikor engem néz akkor mindig majzos lesz. Mindig mutogatom neki, hogy hol kell letörölnie.
- Öm...Én végeztem. Köszönöm szépen az ebédet, Suga, nagyon finom volt. - és felmentem a szobámba.
*Este*
Ugyan olyan volt, mint a többi este. Megfürdöttem és lefeküdtem.
Másnap reggel arra ijedtem fel, hogy Jung Kook a bőrömet csípkodja.
- Jung Kook! Mi a jó francot csinálsz?!
- A fiúk nincsenek itthon és azt mondták, hogy nekem kell felébreszteni téged. Sokat lesz még ilyen, mert reggelente nem lesznek itthon. Így lesz mikor én ébresztelek és lesz mikor te. Szóval ébresztő!!!- rázogatja a vállam.
- Jung Kook, állj már le, mert megint megpofozlak!- fenyegetem.
- Na persze! - ekkor kiszaladt.
Én nagy mérgesen feltápászkodtam, felöltöztem és mérgesen utána mentem. Ott ült a kanapén és nézett valami könyvet. Leültem mellé és akkor láttam , hogy az a naplóm.
- Adod ide! - majdnem sikerült kikapni a kezéből, de nem. Felállt és felnyújtotta a kezét. - Jung Kook...! Add ide...- nyafogtam , hátha beválik , de ez sem.
- Kicsi vagy...! - csúfolt.
- Nem...vagyok...kicsi ! - szótagoltam.
- De kicsi vagy...!
- Hagyd már abba! - megint elesett. Én meg megint rá. - Bocsi, annyira sajnálom! Nagyon fájt? - nem akarom, hogy miattam lesérüljön. Lemásztam róla és teste mellé ültem.
- Ugyan, semmi gond. Csak többet ne ess rám.
- Rendben. - nevetek. - Miért nem tudsz ilyen kedves lenni, mikor a többiek itthon vannak?
- Egy hét! Megígértem, hogy egy hét és elmondom.
- Jól van, csak kérdeztem.
- Gyere együnk valamit.
Felsegítem a földről. Hirtelen meglök és én elesek. Ő meg kifut a konyhába.
- Gyere már! Jimin csinált kaját nekünk.
- Jimin csinálta? - mosolyogva leültem és néztem a sok ételt az asztalon.
- Ja...Úgy látszik tetszel neki.
- Miből gondolod?
- Kérlek....Most komolyan beszélsz?
- Jól van, jól van, lehet, hogy igazad van.
Ettünk aztán én felszaladtam a szobába. Gépezni kezdtem. Nyílik az ajtó.
- Hé!
- Mi van?
- Mit csinálsz? Bejöhetek?
- Blogot írok , és ha akarsz akkor felőlem.
Bejött és lefeküdt az ágyamra.
- De jó, hogy megágyaztam.
- Ugye...
Elővette a telefonját és elmolyolt vele.
- Ennyire nem akarsz egyedül lenni? - kérdezem.
- Most nem mindegy az neked?
- Na jól van...
Kis csönd után megint megszólalt.
- Egyébként miről írsz? - áll a hátam mögé.
- Egy lányról, aki sztár lesz egy fiú bandában. És beleszeret az egyik tagba, de a fiú csak egy fél év múlva vagy egy év múlva lesz szerelmes belé.
- És most hol tartasz?
- Ép a fiú most akarja megcsókolni.
- Megcsókolni? Óh had olvassam el! - oda jött mögém. - Na nézzünk csak; "A fiú óvatosan ráhelyezi kezeit a lány arcára. Lassan közeledik hozzá és telt ajkait ráhelyezi a lány ajkaira. Gyengéd csókokat hint , ajkaira. Óvatosan falni kezdi. Kevin kezei gyengéden simogatja Stella oldalát. Kevin érzi, hogy Stella beleremeg , még is tovább csinálja." - felolvasta. - Ez nagyon jó!
- Köszönöm szépen...!
- Te honnan tudod, hogy hogyan kell csókolózni?
- Én? Én nem tudom. Még soha nem csókolóztam. Miért te csináltad már?
- Nem....Még nem csókoltam meg egy lányt sem.
- Te kitől szeretnél első csókot?
- Jól van már! - én is leordítom.
- Velem ne ordibálj kislány! Idősebb vagyok nálad!
- Ige ... egy évvel...!
- Na gyerekek, gyerekek! Álljatok le és nézzük szépen csöndbe a tv-t!
- Én nézném, ha ez nem dumálna mindig !
- Ez?! - kiakadtam, most már teljesen. - Na Jung Kook! Én kedvesebbnek hittelek, de ...
- De?!
- De most már látom, hogy egy mocsok kis dög vagy! És én még egy ilyenbe voltam szerelmes! - beszaladtam sírva a szobámba.
- Na szép! Nem veszed észre, hogy Yoon egy törékeny lány?! Idióta! Menny fel és kérj tőle bocsánatot!
Ennyit hallottam csak. Kis idő múlva benyit valaki. Imádkoztam azért , hogy Jimin legyen, de úgy látszik nem vált be.
- Hé...! Öm...bocs...
- Nem kell a bocsánat kérésed!
- Hát én megpróbáltam. - mondja a folyosóra. Aztán meghallottam, hogy az Jimin.
- Nem érdekel! Addig fogod azt mondani, hogy " bocsánat " neki, míg meg nem bocsát! Te meg ne sírj... nyugodj meg, vegyél mély levegőt és tedd azt amit a szíved sugal.
- Ezt meg honnan a fenéből szedted? - kérdi Jung Kook.
- Túl sokat nézi a tv-t! - erre mind a ketten nevetni kezdtünk.
- Na végre nevettek! És együtt! Ennek csak örülök! - mondja Jimin. - És most Yoon, mit súg a szíved ? - erre csak gonoszan nézek Jung Kook-ra. Felpattantam az ágyról és Jung Kook-hoz mentem. Egy kézlendítés és a kezem az arcán találta magát. Pofon vágtam.
- Úh... Ez a pofon olyan jól esett... - mosolyogtam gonoszan Jung Kook-ra.
- Pofon vágtál?! Na most kapsz! - elkezdi dörzsölni a hajam.
- Állj már le! Hagyj békén! Azért nem vagyunk olyan jóban, te hülye!
- Hülye?! - most ő vágott pofon. Elestem.
- Jung Kook! - hazajöttek a többiek és leordították mind.
- Ne! Hagyjátok! Majd én! - felálltam , és nekifutottam. Ő hátra esett én pedig rá estem. Kezeim a mellkhasán voltak. Ajkaink közel voltak egymáshoz.
- Őh... öm.... - lemásztam róla. - Bocsi...
- Mh ... Nem kell a bocsánat kérésed!
- Jól van már ! Akkor én is megbocsátok neked , de akkor te is!
- Na, így már mindjárt jobb! Akkor megbocsátok! - kezet fogtunk.
- De, ami az előbb történt azt nem említjük soha többé, rendben?!
- Rendben! Akkor ugyan olyan lesz, mint eddig. Te mérges leszel rám, engem pedig hidegen hagy. Egyébként miért vagy mérges rám? - ekkor kirohant.
- Mh... Furcsa ...
Délután Jiminnel beszélgettünk a szobában.
- Tudod mi zavar...? - ekkor tapint a lényegre Jimin.
- Na mi?
- Azt, hogy azt mondtad Jung Kook-nak, hogy "Én egy ilyenbe szerettem bele". - macskakörmözött. - Az mi volt?
- Áh... Ő ... Semmi! Az csak a drámai hatás, miatt mondtam. - nevettem szégyenlősen.
- Na... Persze, persze.
- Na jó! Kicsit belezúgtam, de nem akarom, hogy tudja, okés!
- Oké-oké. Nem tudja meg tőlem, de neked kell elmondanod neki. Rajtam kívül tudja még valaki?
- Csak Min. És én mondjam meg neki? Nem tudom, hogyan mondjam el. Még soha nem voltam szerelmes.
- Nem?
- A-A!
- Akkor azt sem tudod, hogy hogyan mond el neki?
- Azt hiszem ezt már tisztáztuk.
- Jól van már! Akkor vagy egy levél vagy csókold meg.
- Csók? - csak bólogat. - Öm...van egy kis gond! Én még nem csókolóztam. Kicsit cikis, de nem tudom, hogyan kell.
- Megmutassam? - kezeit ráhelyezi vállaimra, hátra dőlt és óvatosan közeledik.
- Ne...! Kérlek...! Akkor inkább maradjunk a levélnél. - eltolom magamtól.
- Ahogy akarod.
*Este*
Nekiültem megírni a szerelmes levelet Jung Kook-nak.
Beleraktam egy borítékba és elindultam Jung Kook szobája felé. Lassan benyitok. Jung Kook ép a délutáni szunyát nyomja. Telefonjára raktam a gondosan becsomagolt levelet. Leraktam és kimentem. Már csak a csodát vártam , hogy elolvassa.
*Másnap reggel*
Mikor felébredtem hangos nevetésre lettem figyelmes. Mikor kimentem a szobából és lenéztem a lépcsőn, azt vettem észre, hogy Jung Kook és a többiek nevetnek egy darab papíron. Kicsit hunyorogtam és láttam, hogy az az én papírom, amit Jung Kook-nak írtam.
- Oda nézzetek, ott van! - mutat rám Suga. Felszaladtak hozzám. De én gyorsabb voltam és befutottam a szobába. Bebújtam a takaró alá és sírni kezdtem. Bejöttek. - Kis szerelmes!
- Olvasd fel még egyszer! - mondta Rap Mon.
- Jól van, jól van... - mondja Suga. - Öhöm... Kedves Jung Kook!
Tudod mikor tegnap rád estem, úgy éreztem, hogy a szívem egyre hevesebben ver. Gyönyörű szemed van. Barna és csillog. És szeretném , ha lenne köztünk valami.
És csak tovább nevettek.
- Gyere, gyere...gyere velünk! - Jimin megfogta a kezem és felhúz. Jin és J-Hope is jöttek. - Jól vagy?
- Nem! - és csak tovább sírtam.
- Ugyan már...Semmi gond abban ha valaki szerelmes. És ha jól hallottam, akkor az első szerelem. - bökdös.
- Igen...- szipogok.
- Na gyere...Felöltözünk és elmegyünk mi négyen egy kis lógós napra.
Mikor kimentünk azt láttam, hogy Jung Kook szét tép egy levelet a szemem láttára. Gondoltam, hogy a szerelmes levelet.
Befutottam a szobába és felöltöztem. Mikor készen voltam, lassan kinyitottam az ajtót és lementem. Jimin, Jin és J-Hope lent vártak.
- Na? Indulhatunk? - kérdi Jimin. Bólintok.
- Hova mentek? Nem kéne Jung Kook-ot is vinni a randira? - röhög Suga.
- Kussolj Suga! Nem veszed észre, hogy szegény lánynak összetört a szíve?!
- Ne Jin...! Hagyd...Inkább menjünk...! - belekaroltam a fiúkba és elmentünk. Fagyiztunk, nevettünk beszélgettünk, én nagyon jól éreztem magam. El is felejtettem Jung Kook-ot. Hazamentünk.
Felmentünk Jiminnel a szobánkba. Min nem volt otthon. Bezzeg ilyenkor kell engem cserben hagynia.
- Mi a jó isten történt itt? Bomba robbant?
A szekrényem feldúrva. A fehérneműim a földön hevertek szana-szét. Elkezdem összepakolni a fehérneműimet, mikor látom , hogy a naplóm az ágy alatt szét tépve.
- A naplóm! Ne...! - odaszaladtam és előhúztam az ágy alól. Cipőkopogást hallottam meg magam mögött.
- Yoon! Én nem szeretném, ha köztünk lenne valami. - teszi Jung Kook a kezét a vállamra.
- Hát legyen...! Első szerelmem voltál, de, de elegem van...
Mindenki bejött.
- Így van! Jimin, Jin és J-Hope legalább kedvesebbek velem. Nem úgy mint egyesek. És ez rátok is vonatkozik! Rap Mon , Suga , V és...és Jung Kook...Miért vagy ilyen velem? - ekkor megint csak kiszaladt. Nem értem miért ilyen. Hiába próbálkozok én vele kedves lenni...
Barátnőmmel el sem tudtuk hinni , hogy végre bekerültünk egy , ilyen bandába. De egy kicsit féltünk , mert fiú banda.
Mikor odaértünk a fiúk kis szobájába , ahol zenéket írnak, bekopogtunk.
- Gyere! - én lassan benyitok és ott látok mindenkit. - Oh... Ti kik vagytok?
- Mi vagyunk az új tagok. - mondja Min.
- Ja tényleg... Akkor örülök, hogy itt vagytok! Gyertek, üljetek le. - behívtak. Mi leültünk egymás mellé Min-nel. Egy pár percig a fiúk csak bámultak minket.
- És? Most mit csináltok? - megtöröm a kínos csendet.
- Zenét írunk. - mondja Suga.- Érdekel? - csak bólogattunk. - Okés! Akkor srácok.
R.M elindította a zenét.
- I ' m a born singer ... - kezdi Jung Kook.
- Woow...! Ez nagyon jó! - tapsoltunk.
- Ennyire tetszik? - kérdi Jimin mosolyogva. Mi csak bólogattunk.
- Egyébként hány évesek vagytok? - néz ránk Jimin.
- Én 16, Min 20.
- Hű... és ilyen jó barátok vagytok?
- Igen.
Abban a pillanatban benyit a menedzser.
- Már itt is vagytok? Látom összeismerkedtetek már. Jól van... fiúk akkor csak egy pár percre rabolnám el a lányokat, hogy aláírjanak pár papírt. - felálltunk és kimentünk.
Mire visszaértünk a fiúk szőrén - szálán eltöntek.
- Biztosan a táncteremben vannak. - mondja a menedzser.
Elmentünk a teremhet , és tényleg ott voltak.
Nem csak táncoltak, hanem a szöveget is mondták. Így még nem láttam őket. Végeztek. Mindenki a törölközőéért nyúlt.
- Óh... Sziasztok csajok! - köszön oda nekünk Jimin.
- Sziasztok... - köszöntünk, kissé félénken.
- Gyertek, nézzétek meg, így közelebbről is a táncunkat. - Min-nel leültünk oda eléjük a falhoz a földre.
Elkezdték a No More Dream című zenéjükre táncolni.
Mi figyelmesen néztük a lépéseiket, mert, majd nekünk is meg kell tanulni.
Ahogy elnézem Jung Kook elég szúrós szemeket mereszt rám. Még akkor is mikor a kis szobában voltunk.
Végeztek és ugyan, úgy a törölközőért nyúltak. Jiminé mellettem volt. Odasétált mellém és ahogy lehajolt , hogy felvegye a törülközőt, engem nézett. Sexy- s mosolya csak engem figyelt. Közben a lógós felsője alá beláttam. Nem akartam hinni a szememnek, ezért gyorsan elvettem Jimin-ről a tekintetem. Ő, csak kuncogott.
- Jimin! Hagyd már békén, azt a szegény lányt! Nézd meg, hogy bepirosodott! - leszídta Suga. Összeszégyeltem magam és a tenyerembe szorítottam arcom. Hallottam, hogy mindenki kuncogott. Egy valaki hangját nem hallottam, Jung Kook. Mikor felnéztem rá, ugyan úgy morcos tekintettel nézett rám. Kiszaladtam. Be egyenesen a kis szobába. Leültem és hülyén néztem magam elé. Az utolsó, amin gondolkodtam az Jimin mosolya és Jung Kook barna szemei. Amik gyönyörűen csillognak.
- Nem! Miket képzelek én itt?! - pofon vágtam saját magam. Közben bejöttek a többiek. Ahogy a teremben, úgy csináltam; arcom a tenyerembe helyeztem.
- Ugyan már...! Csak nevettünk egy kicsit...- leül mellém Jimin és a hátam kezdi el simogatni. - Megbocsátasz? Ne kezdjünk, így egy kapcsolatot.
- Kapcsolatot? - nézek rá hülyén.
- Őh...Úgy értem, hogy egy baráti kapcsolatot. - szégyenlős nevetésbe kezd. - Na? Megbocsátasz? - erre csak bólintottam és megöleltem. Mint barát a barátot. Végül mindenki odajött és, így ebből csoportos ölelés lett. Szét néztem, hogy mindenki odajött-e, és azt láttam, hogy nem. Egy valaki hiányzott, Jung Kook. Nem értem. Szerintem nem nagyon bír engem. Minnel könnyen szóba ered, de velem...nem igazán akar beszélni.
- Nos, akkor menjünk haza. Mára már végeztünk. - mondja Jin.
Így is lett. Kocsiba szálltunk és elindultunk, a most már mi házunk hoz is.
- Hát, így néz ki belülről! - nyitja ki az ajtót Rap Mon. Nem csak kívülről, de belülről is gyönyörű. Fiú létükre egész szép és rendezett házuk van.
* Este *
Jiminnel és Minnel kerültem egy szobába. Most épen fürdeni indulok ki.
Az ajtó mellett álltam és vártam, hogy Min visszajöjjön. Amíg én az ajtót néztem és vártam, Jimin olykor - olykor leveszi telefonjáról a tekintetét és rám szegezi. Kicsit megijesztenek azok a barna szemek. Jimin kedvesen néz rám és én még is megijedek, de Jung Kook barna szemeitől, ( amik persze úgy néznek rám , mint ha meg akarna ölni ) még sem ijedek meg. Nem tudom miért, de így van.
* Másnap reggel *
Én még nagyban aludtam mikor, arra ébredek, hogy valaki simogatja az arcom. Felijedek.
- Jimin?!- továbbra is csak ijedten néztem ébresztőmre.
- Jó reggelt álomszuszék! - mosolygott rám. Én körbenézek a szobában.
- Min hol van?
- Elment a többiekkel a boltba. Csak én, te és Jung Kook maradtunk itthon. Na gyere.- kihúz az ágyból. Lementünk. Jimin leültetett középre.
- Miért nekem kell közöttetek ülni?
- Mert csak! És maradj kuss-ban, mert nem hallom tőled a tv-t! - leordít Jung Kook.
Ri Yoon Sun ! Lány főszereplő. Barátságok lány , aki imádja a táncot és szeret énekelni. Beválasztották barátnőjével a híres Bangtan Boys fiú bandába. Takarni nem kell , azt , hogy lány , de tartania kell magát , ahoz , hogy ne kezdjen ki a fiúkkal. Yoon 16 éves.
Kim Min Jee ! Yoon legjobb barátnője. Imád táncolni és énekelni. 20 éves. Yoon - nal már nagyon régóta vártak arra , hogy bejussanak egy bandába. Mikor megtudták , hogy egy fiúbandába jutottak be , nagyot néztek és egy pár pillanatra lefagytak. De most már belenyugodtak.
A Bangtan Boys ! Híres fiú banda Koreában , akik két új lányt kapnak a bandába. Így már nem lesz fiúbanda ( hehehe ... ).
Jin : 22 éves
Suga : 21 éves
Rap Manster : 21 éves
J-Hope : 19 éves
Jimin : 19 éves
V : 18 éves
Jung Kook : 17 éves
